A minap olvastam egy napilapban, hogy David Cameron brit miniszterelnök elszólta magát, amikor éppen Michael Bloomberg volt new york-i polgármesterrel társalgott arról, hogy II. Erzsébet királynő „dorombolt”, amikor elújságolta neki, hogy Skócia lakossága eldöntötte a népszavazáson: nem szakad el az Egyesült Királyságtól. Pechére egy kamera mikrofonja is rögzítette a két fél közötti beszélgetést.

A brit protokolláris szabályok szerint, ugyanis, a miniszterelnök a monarchia tagjaival folytatott beszélgetéseit nem hozhatja nyilvánosságra.

Hasonló felfordulást okozott Obama asszony azon a 2012. májusában rendezett G20 vacsorán, amelyen megölelte II. Erzsébet királynőt. A királyi ház protokollja azt is szigorúan előírja, hogy a királynőt nem lehet megérinteni. Sőt, a királynő társaságában, ő királyi felsége az, aki elsőként megszólalhat és üdvözölheti látogatóit. Ez igaz, akkor is, ha őt látják vendégül.

Bizonyára sokan ismerik az Oscar díjas “A királynő” c. filmet (2006, fősz.: Helen Mirren), amely rögtön az elején egy protokoll jelenettel indít, amikor is Tony Blair és felesége először találkoznak a királynővel az 1997. évi választásokat követően. “A királynő színe előtt soha nem szabad hátat fordítani” - hangzik el az egyik főszabály. A film ezen részlete csupán néhány percig tart, de kellő mennyiségű látványos bakit követ el a Blairt játszó Michael Sheen ahhoz, hogy érthetővé váljék a néző számára őfelsége szigorú protokolláris rendje.

Itt van például a kézcsók és a pukedli.

A kézcsók anno nagyon divatos szokás volt, és illedelmes is, amennyiben megfelelő módon hajtották végre. Manapság kihaló félben van, s a protokoll tanácsadók, így jómagam is, azt szokták javasolni, az urak inkább hagyják el, minthogy rosszul csinálják. Európában még elmegy, de az arab világban, s Távol-Keleten eszünkbe ne jusson, mert a hölgyek egyenesen elájulnak. 

A kézcsókot férjezett hölgyeknek szokás adni, kissé meghajolva, fejet lehajtva (nem a hölgy szemébe nézve bizalmaskodva), kézfejet nem érintve (nem cuppanós puszival, főleg nem nedves ajkakkal).

A pukedli leginkább a királyi családok körében elterjedt. A “The Telegraph” egy 2012-es cikkében olvastam, hogy miután Katalin hercegné hozzáment Vilmos herceghez, a királynőnek módosítania kellett a királyi sorrendet. E szerint Katalin hercegnének pukedliznie kell azok előtt a hercegnők előtt, akik a királyi család vér szerinti leszármazottai.

Úgyhogy, hölgyeim, jól gondolják meg, vállalnák-e a pukedli kényszert, ha a még eladósorban lévő Harry herceg magukba habarodik bele, s megkéri a kezüket.