Protokoll, etikett, illem, viselkedéskultúra

Protocol International

Protocol International

Megszólítás

2015. február 17. - Ferencz Hajnal

Bárkivel előfordulhat, hogy nem a megfelelő megszólítással illeti Címzettjét. Mégis érdemes igyekezni, hogy a legmegfelelőbben szólítsuk meg emberünket, hiszen mindenki számára az egyik legbecsesebb kincse a neve és/ vagy a beosztása. Utóbbi esetében ez fokozottan igaz, ha keményen dolgozott érte.

Az alábbi videó egy szenátor és egy vezérőrnagy rövid diskurzusát rögzíti, melyben a szenátor azt kéri a vezérőrnagytól, hogy ne szólítsa „Asszonyomnak”.

Többen kritikával illetik azokat a vezetőket, akik kezet csókolnak női vezetőknek. A kézcsókról már beszéltem korábban, de valóban fontos megemlíteni, hogy munkakörnyezetben a nőket nem női mivoltukból kell „rangsorolni”, hanem beosztásuk alapján. Ilyen értelemben mindegy, hogy nőről vagy férfiről beszélünk, tehát nem illendő kézcsókkal hangsúlyozni, hogy a gyengébb nemhez tartozik.

Vezetők feleségei más kérdés. Nekik lehet kézcsókot adni. Egyrészt mert férjezettek (hajadon hölgyeknek nem illik a kézcsók), másrészt pedig ők a vezetők feleségei, tehát „feleség” szerepben jelennek meg a férj oldalán.

Hasonlóan csínján bánjunk a becenevekkel is. Velem sajnos előfordult, hogy tudtam valakiről, hogy „Lacának” becézik, így rögtön az első neki címzett e-mailemben „Kedves Lacát” írtam. Hamar jött a válasz, amiben az „Üdvözlettel, László” szerepelt. Utána persze a következő találkozásunkkor felajánlotta, hogy „Lacázzam”, de ez az ő joga volt, nem az enyém. Tehát ha ismerjük is az illető becenevét, őt illeti meg a jog, hogy felajánlja, hogyan szólítsuk. Bemutatkozást követően érdemes megkérdezni, „Hogyan szólíthatlak?”. Hagyjuk, hogy a partnerünk rendelkezzen a felett, hogyan szólítsuk meg. Itt is előfordulnak extra esetek. Velem már megtörtént, hogy körülöttem mindenki „Ricsizte”, és amikor bemutatkozott „Richárdként”, megkérdeztem, hogyan szólíthatom, mire a válasz „Mindeeeeeeegy” … hát jó!

Sokan vannak úgy, hogy vezetéknevük és keresztnevük is egy keresztnév. Akár férfiről, akár nőről van szó, az elangolosodásunk következménye, hogy mindenki össze-vissza cserélgeti a vezeték- és keresztnevének sorrendjét, így sokszor nem tudjuk, hogy melyik-melyik, ha Címzettünkkel még korábban nem találkoztunk. Illik venni a fáradtságot, hogy utána nézzünk, melyik a vezeték- illetve keresztneve az illetőnek. Körülbelül fél percünkbe telik beírni a böngészőbe, legyen az indiai, török, japán vagy éppen lengyel név.

Kismilliószor előfordult, hogy „Tisztelt Hajnal Úr”, „Kedves Ferencz Úr” voltam. A külföldről érkező levelek esetének 80%-ában „Dear Mr. Ferencz”-ként szólítanak meg, de ezt még talán elnézem. Az alábbiak viszont az én zsebemben is kinyitják a bicskát.

nevtelen_1.jpgnevtelen_2.jpgA helyes megszólítás némi odafigyelést igényel, és kapukat nyithat meg előttünk.

www.protocolinternational.eu

A bejegyzés trackback címe:

https://protocolinternational.blog.hu/api/trackback/id/tr467184247

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

efi 2015.02.18. 17:52:13

Kedves Lacát” írtam. Hamar jött a válasz, amiben az „Üdvözlettel, László” szerepelt.
Mivelhogy automatikus aláírásként ez volt neki beállítva, így mindenkinek ez ment, azoknak is, akiknek szabadott őt Lacázni...

mézescsók 2015.02.19. 10:43:45

Tegnap váratlanul el kellett száguldanom, nem volt időm leírni, mi a bajom a megszólításokkal.

Általában nem vagyok a formaságok megrögzött híve, de vannak esetek, amikor kényelmetlenül érzem magam:

- Nem tudok mit kezdeni, ha egy nő így mutatkozik be: Kovács Jánosné!
A szerencsétlenje legalább tenné hozzá, hogy "Mária" vagy valami, de nem!!!
Ha esetleg így mutatkozna be, hogy "Szervusz, Kovács Jánosné Mária vagyok", esetleg rögtön tudnám, hogy tegezhetem-e és nem Marika, Marcsi, Mara vagy mi a f...m néven szólhatok hozzá!

- A másik a tegezés. Jön a postás: Szia, Pisti vagyok! Csomit hoztam!
Nagy korkülönbség nem lehetett köztünk ránézésre, de jó esetben az életben nem látom többé, vagy csak ritkán, mert csomag nem jön mindennap, ám ezt azért mégsem kéne. Lazaság ide vagy oda, nem gondolom, hogy mindig mindenkivel pertu kell lenni, és nem, nem a postás foglalkozással van bajom.

- Telefonon sem tudunk bemutatkozni. Hivatalba megy a telefon, beszól egy női hang: "Tessék, Viki vagyok!" Ééééééés? Akkor mi van,? Én Kovács urat keresem, honnan kellene tudnom, hogy ki a Viki?

Lenne még, de mindegy!
süti beállítások módosítása