Ebédet, vacsorát ad barátainak karácsonykor vagy szilveszterkor? Íme néhány tipp, hogyan vegye ezt könnyedén, kápráztassa el vendégeit, ahelyett, hogy felteszi magában a kérdést: „Hogyan élem ezt túl?”.

1. Előkészületek

Kezdjük a végén: semmi nem a tökéletesre megírt forgatókönyv szerint alakul majd. Egy valamit biztosan megtanultam protokollosként: mindegy, hogy hónapokkal, hetekkel előtte elkezdődtek az előkészületek, még a legsikeresebb program sem alakult papírforma szerint. Ha ez megtörténik, egy valamire emlékeztesse magát: ne legyen frusztrált. Csak maga a házigazda tudja, mi volt az eredeti terv. Ha felhívja erre a figyelmet, mindenkiben tudatosul, hogy a házigazda hibázott.

2. Vendégek érkezése

Segítse le a a vendég kabátját, kínálja meg egy itallal. Nem mindenki ismeri a másikat? A házigazda az összekötő kapocs. Mutassa be a jelenlévőknek, segítsen bekapcsolódni a beszélgetésbe.

3. A kevesebb néha több

Bármennyire igyekszik a legfinomabb, de legbonyolultabb menüsort összeállítani, valami biztosan nem a tervek szerint alakul a nagy sietségben. Ha egy XIV. Lajos korabeli, francia udvar hatfogásos vacsorájához hasonlót kíván prezentálni, a nap végére rá fog döbbenni, hogy alig beszélgetett a vendégeivel, hiszen egész idejét a konyhában töltötte. Érdemes büféasztal-szerűen tálalni, és egyetlen meleg főétel köré csoportosítani a menüsort. A többit pedig hidegételként felszolgálni.

4. Figyeljen a vendégeire

Ez a siker titka, de persze csak úgy tudja megtenni, ha a társaságukat élvezi, és nem a konyhában robotol. Otthonosan érzik magukat a vendégek? Kellemesen társalognak egymással? Mindenkinek van mit inni, senkinek nem üres a pohara? Tény s való, hogy házigazdaként nem tudja igazán elengedni magát az ember, de ez nem azt jelenti, hogy nem érezheti jól magát a saját karácsonyi/ szilveszteri összejövetelén.

5. Asztalteríték

Törekedjen az egyszerűségre. Lehet Herendi porcelánban és kristálypoharakban is gondolkodni, ám nem elhanyagolható szempont, hogy mielőtt elővesszük a porcelánt, adjuk össze, hány fővel számolhatunk. Ha egyes darabjai az évek múltán megfogyatkoztak, és akár egy fővel is többen jönnek, mint ahány tányér van, máris borul az egységesség és szimmetria. Miért is fontos a szimmetria? Mert az emberi szem szereti a szimmetrikus elrendezést. Rendezettséget sugall.

Néhány évvel ezelőtt részt vettem egy olyan szilveszteri vacsorán, ahol műanyag pohárból ittunk, és papírtányérból étkeztünk műanyag evőeszközökkel. A házigazda ötlete volt, hogy kevesebbet kelljen mosogatni utána. Általános iskolás kori osztály- és születésnapi „bulikra” emlékeztetett. Nem volt ünnepi hangulata.

Fontos a tiszta evőeszköz és pohár. A mosogatógépek sajnos nem mindig végeznek pontos munkát, ezért rajta maradhat a vízkő, vagy rászáradhat az ételmaradék.

Minden kiegészítő a helyén legyen, megfelelő sorrendben. Íme egy négyfogásos étkezés elrendezése:

6. Dekoráció

Szólhat halk háttérzene az étkezés közben. Ne legyen hangos, hogy a vendégek tudjanak társalogni egymással. Egy kis karácsonyi zene, vagy ha abból már hallott eleget az elmúlt hetekben, akkor egy könnyed jazz emeli a hangulatot. Van kandallója? A ropogó tűz romantikája semmihez nem hasonlítható. Kapcsolja fel a karácsonyfa díszvilágítását. Az adventi koszorú kiváló dekoráció az asztal közepére, kivéve ha leégett róla az összes gyertya, vagy elszáradt a fenyő.

 A végére pedig egy kis történelem: Artúr király idejében, nem a házigazda biztosította az evőeszközöket, hanem a vendégek hozták magukkal. Akkoriban még nem volt villa, kanalat és kést használtak. Az ezüst kanál ezekből az időkből származik. A tehetős családok körében terjedt el, hogy a keresztszülők ezüst kanalat ajándékoztak a keresztelőn. Innen a mondás: „ezüstkanállal a szájában született” (azokra szokták mondani, akik jómódú családba születnek bele). Mind az asztali teríték, mind pedig az asztali etikett a reneszánsz idején fejlődött igazán. A villa eleinte idegen volt az egyház számára, de II. Károly idejére már megszokottá vált a használata.

A vendéglátás, a teríték, az asztali etikett rengeteget változott és fejlődött az évszázadok során, de egy valami örök marad: a közös étkezések jelentősége.

www.protocolinternational.eu

Az utóbbi években egyre több helyen döntenek úgy, hogy a „céges karácsonyi buli” elmarad, de ez korántsem jelenti azt, hogy kollégák egymás között, vagy ügyfeleikkel ne ünnepelnék valamilyen formában a karácsony közeledtét. Miért is ne? Hiszen ilyenkor mindig fokozottabb a hangulat. Szeretjük megosztani az örömünket, ajándékot adni, és kapni.

Íme egy gyorstalpaló a céges karácsony (megfelelő) ünnepléséhez:

1. „Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet!” Kinek?

Nem minden országban és vallásban ünneplik Jézus Krisztus születésének ünnepét, valamint az új évet. Vagy az év nem ezen szakában. Előbbi kijelentés pedig nagyjából a világ országainak döntő többségét lefedi.

A zsidó vallásban, a keresztény értelemben vett karácsony nem létezik. Tévhit, hogy a Hanukkah a karácsonyt jelentené, bár tény, hogy ünnep, és ajándékozás is történik. Az iszlám vallásban Mohamed próféta születésnapja idén december 12-re esett.

A kínai újév jövőre január 28-án lesz, a zsidó újév pedig, a Gergely naptár szerint, már októberben elkezdődött. Ugyanígy a Muharram, azaz az iszlám újév is.

Ha képeslapot, e-mailt küldünk külföldre tele csupa ünnepi jókívánsággal, érdemes előtte tájékozódni arról, hogy Címzettünknek jelent-e valamit, a számunkra klasszikus értelemben vett „Szeretet ünnepe”.

2. Ajándékozás

Si fueris Rōmae, Rōmānō vīvitō mōre; si fueris alibī, vīvitō sicut ibi, tartja a bölcs latin mondás. Tehát, az is előfordulhat, hogy bármely fenti népcsoport vagy vallás gyakorlója meglep bennünket karácsonyi ajándékkal. Hogyan viszonozzuk?

A kosher bor például kiváló választás egy zsidó felebarátunk számára. Azonban nem érdemes alkoholt ajándékozni muszlim vallású ismerőseinknek, kollégáinknak.

Általánosságban elmondható, hogy a tusfürdő, dezodor, parfüm, illetve fehérnemű ajándékozása akár sértő is lehet. A pizsama, harisnya ajándékozása pedig a nagyszülők kiváltsága.

Ugyan kolléganőnk panaszkodhat arra, hogy otthon nem vágnak a kések, mivel fogja felszeletelni a pulykát (bár ez becsapós, mert a Hálaadás hagyományosan észak-amerikai ünnep, és idén már elmúlt), mégse ajándékozzunk kést, ollót, szúró- és vágóeszközt.

Az ajándékvásárlás frusztráló is lehet, főleg, ha nincs ötletünk, mint vegyünk, szűk a pénzügyi keret rá, vagy az illetőnek már „mindene megvan”. Higgyék el, a gesztus, a figyelmesség a lényeg, nem pedig az ajándék értéke.

www.protocolinternational.eu

Napról napra lazulnak a formális öltözködési szabályok részben a lazaság felé vezető XXI. század hordalékaként, részben pedig az újra és újra a hagyományos határokat feszegető divat miatt.

Viszont tény, hogy amit magunkra öltünk nap, mint nap, arról mindenkinek van véleménye, és mindannyiunkat foglalkoztat. Nézzük csak meg, az utcán hány ember fordul a másik után. És nem csak akkor, amikor az illető jólöltözött.

Egy korábbi cikkemet folytatva, lássuk, mit érdemes egy úriembernek viselnie deréktól lefelé.

Nadrág:

Annak idején még úgy tanultam, hogy a nadrágnak, ha nem öltöny, sötétebbnek kell lennie, mint a zakónak. Ezt már nem merem annyira hangoztatni, mert megköveznek érte. Minden esetre, legalább azt fogadják el, Tisztelt Uraim, hogy ne pizsamát hordjanak, de a nadrágjuk ne is legyen háromnegyedes hosszúságú. Valahol félúton néz ki esztétikusan egy nadrág hossza.

Öv:

Akár barna, akár fekete vagy szürke, egyeznie kell a cipő színével. Természetesen csakis bőr kivitelezésben. Tudom, hogy rendkívül fontos egyeseknek, hogy látszódjék a márkája. Azért az óriás fém csat, rajta a méretes „Hugo Boss” vagy „Lagerfeld” felirat, mégis csak túlzás egy jól öltözött férfitól.

A hózentrógerrel semmi baj nincs, feltéve, ha soha semmilyen körülmények között nem látszik ki a zakó vagy a mellény alól.

Zokni:

A zokni viselésnek két aranyszabálya van: az egyik, hogy vagy egyezzen a cipő színével vagy fekete legyen, a másik, hogy érjen térdig. Nem szexi a csupasz férfi lábszár, ahogy kivillan az öltöny alól. Egy kedves barátom, némi iróniával erre azt mondaná: „szabadjegy a hanyag elegancia egy felsőbb osztályába”:

Fehér zokni legfeljebb teniszezéshez való.

Cipő:

Alapszabály: „no brown after six” (hat után nem viselünk barnát), azaz koktélparti, esti vacsora meghívás, gálavacsora, „black tie”, „white tie” viseletnél kizárt a barna cipő viselete. Még az 1700-as évekből maradt ránk a „no brown in town” szabály, ami sajnos mára eléggé megkopottá vált. Mára már csak annyi maradt belőle, hogy az igazi üzletember tárgyalások alkalmával nem visel barna cipőt. Minden egyéb esetben megengedett. (Kivéve az olaszokat, de ők e szabály tekintetében mindig kivételt képeznek, és a magyar férfiaktól eltérően pontosan tudják, milyen, másutt mindennapi szabályt sértenek meg.)

Ha nagyon szigorú akarok lenni, akkor csakis fűzős bőr cipőt javasolnék az öltönyhöz, de sajnos sokan hordanak csatos vagy cipzáros félcipőt is.

Szandál:

Szandált csak Balatonon vagy tengerparton javaslok, azt is zokni nélkül, szépen pedikűrözött lábakkal, mérsékelt bőrkeményedéssel. A lenti képen látható öltözködés – informatikus férfiak kedvence – tiltott.

Nyilván senki nem mondja a tárgyalófél szemébe, de be kell vallani, ha az öltözködés nem megfelelő, az ront azon az első benyomáson, amely mindig igen fontos, ha ismeretlenek találkoznak egymással. De még a tartós munkakapcsolatot is megterhelheti, ha a jól öltözött üzleti partnernek egy rosszul öltözöttel kell együtt dolgoznia, ne adj’ isten, valahol együtt kell megjelenniük.

Úgy érzem, az alábbi cikk a címben jelzett témáról már nagyon megérett a megírására. Naponta fogok kezet másokkal, és egyre égetőbbnek érzem, hogy felhívjam – mindenekelőtt – a fiatalabb generáció figyelmét arra, hogy az első benyomás alapvető „kelléke” a kézfogás. Érdemes jól csinálni.

Életünk során kismilliószor fognak kezet velünk, és ezek különböző benyomásokat kelthetnek bennünk. Akarva-akaratlanul – a kézfogás (és nem mellesleg a megjelenés) alapján – kialakítunk egy képet partnerünkről, függően attól, hogy kézfogása erős-gyenge, ujjai melegek-hidegek, tenyere száraz vagy nedves, kézfogása hosszú ideig tart (sokáig rázza), erős („bone crushing”) - gyenge („dead fish”), kézfogás ritmusa, és nem utolsó sorban a vele járó szemkontaktus alapján. 

Fiatalok! Valóban nem kell csontokat törni kézfogáskor, de a hercegnős kéznyújtás („fingerella”), vagy csak épp az újbegyek érintése, valamint a döglött hal „kézfogás” jellemtelenségre utal. Hajlamos vagyok felidegesíteni magam rajta, és szerintem ezzel nem vagyok egyedül.

Sokan sokszor bírálják Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok elnökének kézfogását:

Tény, hogy az intim zónába való belépés sértésként is értelmezhető. Mások karjának érintése a bal kézzel, vagy tenyerének körbefogása mindkét kézzel kellemetlen helyzetbe hozhatja az embereket. Nem kell ennyire bizalmaskodni, legalább is nem a kézfogással.

Természetesen nem minden országban tisztelegnek kézfogással, sőt van, ahol egyenesen sértés a kézfogás (a kézcsókról nem is beszélve!).

Indiában, például, „Namaste” köszöntéssel, a tenyerek mellkas előtti összefogásával, ujjbegyek állhoz való érintésével köszönnek. Japánban meghajolnak, ahol a hajolás mélysége és hossza jelzi a tisztelet és hierarchia mértékét. Új-Zélandon, a hagyományos maori köszöntési ceremónia során a felek „hongi”-val köszöntik egymást, amikor is összeérintik egymás orrát, homlokát, közben becsukják szemeiket.

Azt hisszük, hogy az a 15-20 másodperc, amíg belibbenünk egy tárgyalás helyszínére, hanyagul kezet rázunk partnerünkkel, majd ledobjuk magunkat egy székre, vagy a fotelbe, semmilyen nyomot nem hagy a fogadó fél emlékeiben, pedig de.

A valamire is adó üzletembernek/ üzletasszonynak illik tisztelettel adózni a megfelelő köszönés/ köszöntés, kézfogás és úgy alapvetően a testbeszéd és megjelenésre.

Nem bűn vagy szégyen otthon gyakorolni egy gumibabával, de állásinterjún nedves kézzel, „döglött hal” kezet nyújtani a potenciális főnöknek vagy HR-esnek, igenis szégyen és illetlenség.

Tehát akkor hogyan csináljuk?

Szemkontaktus az alap. Ne a kezet nézni! Majd megtalálják egymás tenyerét, nem kell nézni, hogyan. Függőleges kéztartás. Négy új összezárva, hüvelykujj derékszögben áll a többihez képest. Érinti a másik fél tenyerét, rászorít, kettőt ráz, elenged és kész. Mindezt derék alatti magasságban, egyenes testtartásban. Mindösszesen öt másodpercet vesz igénybe, de milyen fontos másodpercek! Túlélhető, higgyék el!

Valahogy így néz ki a gyakorlatban:

Tessék gyakorolni!

Bárkivel előfordulhat, hogy nem a megfelelő megszólítással illeti Címzettjét. Mégis érdemes igyekezni, hogy a legmegfelelőbben szólítsuk meg emberünket, hiszen mindenki számára az egyik legbecsesebb kincse a neve és/ vagy a beosztása. Utóbbi esetében ez fokozottan igaz, ha keményen dolgozott érte.

Az alábbi videó egy szenátor és egy vezérőrnagy rövid diskurzusát rögzíti, melyben a szenátor azt kéri a vezérőrnagytól, hogy ne szólítsa „Asszonyomnak”.

Többen kritikával illetik azokat a vezetőket, akik kezet csókolnak női vezetőknek. A kézcsókról már beszéltem korábban, de valóban fontos megemlíteni, hogy munkakörnyezetben a nőket nem női mivoltukból kell „rangsorolni”, hanem beosztásuk alapján. Ilyen értelemben mindegy, hogy nőről vagy férfiről beszélünk, tehát nem illendő kézcsókkal hangsúlyozni, hogy a gyengébb nemhez tartozik.

Vezetők feleségei más kérdés. Nekik lehet kézcsókot adni. Egyrészt mert férjezettek (hajadon hölgyeknek nem illik a kézcsók), másrészt pedig ők a vezetők feleségei, tehát „feleség” szerepben jelennek meg a férj oldalán.

Hasonlóan csínján bánjunk a becenevekkel is. Velem sajnos előfordult, hogy tudtam valakiről, hogy „Lacának” becézik, így rögtön az első neki címzett e-mailemben „Kedves Lacát” írtam. Hamar jött a válasz, amiben az „Üdvözlettel, László” szerepelt. Utána persze a következő találkozásunkkor felajánlotta, hogy „Lacázzam”, de ez az ő joga volt, nem az enyém. Tehát ha ismerjük is az illető becenevét, őt illeti meg a jog, hogy felajánlja, hogyan szólítsuk. Bemutatkozást követően érdemes megkérdezni, „Hogyan szólíthatlak?”. Hagyjuk, hogy a partnerünk rendelkezzen a felett, hogyan szólítsuk meg. Itt is előfordulnak extra esetek. Velem már megtörtént, hogy körülöttem mindenki „Ricsizte”, és amikor bemutatkozott „Richárdként”, megkérdeztem, hogyan szólíthatom, mire a válasz „Mindeeeeeeegy” … hát jó!

Sokan vannak úgy, hogy vezetéknevük és keresztnevük is egy keresztnév. Akár férfiről, akár nőről van szó, az elangolosodásunk következménye, hogy mindenki össze-vissza cserélgeti a vezeték- és keresztnevének sorrendjét, így sokszor nem tudjuk, hogy melyik-melyik, ha Címzettünkkel még korábban nem találkoztunk. Illik venni a fáradtságot, hogy utána nézzünk, melyik a vezeték- illetve keresztneve az illetőnek. Körülbelül fél percünkbe telik beírni a böngészőbe, legyen az indiai, török, japán vagy éppen lengyel név.

Kismilliószor előfordult, hogy „Tisztelt Hajnal Úr”, „Kedves Ferencz Úr” voltam. A külföldről érkező levelek esetének 80%-ában „Dear Mr. Ferencz”-ként szólítanak meg, de ezt még talán elnézem. Az alábbiak viszont az én zsebemben is kinyitják a bicskát.

A helyes megszólítás némi odafigyelést igényel, és kapukat nyithat meg előttünk.

www.protocolinternational.eu

Sokan többször kérdezték, kérték, hogy ne csak a hölgyeknek írjak arról, milyen legyen a megjelenése a sikeres üzletasszonynak, hanem férfiaknak is.

Ezt a cikket ajánlom minden olyan férfinak, aki úgy gondolja, hogy igényes megjelenése alapvető fontosságú és elengedhetetlen tárgyalások eredményes kimeneteléhez, üzletek sikeres megkötéséhez.

Alsó póló, ing, nyakkendő, mellény, zakó és egyéb kiegészítők.

A fehér, rövid ujjú pamut alsó pólónak télen-nyáron funkciója van. Télen melegít, nyáron a nedvességet szívja, hogy ne látszódjék az izzadságfolt.

Ügyfeleim szokták kérdezni, hogy Magyarországon illik-e rövid ujjú inget viselni. Nem! Nyáron sem. Mediterrán országokban elfogadott lehet, Magyarország nem mediterrán ország.

Miért? Mert a klasszikus szabályok szerint nem is létező ruhadarab. Fogadjuk el, mint az egyszer egyet, hogy az elegáns ing mindig hosszú. Ha rövid, akkor nem elegáns. Akkor sem, ha ne adj isten, zakó alatt van, s akkor sem, ha nyakkendőt veszünk fel hozzá. E kiegészítőkkel csak még idétlenebbé válik. Az elegáns férfi pedig sosem idétlen.

A „túl meleg” időjárásra vonatkozó problémát az ing anyagával kell megoldani, s nem azzal, hogy rövid ujjú inget hordunk, amelyek egyébként gyakran ugyanolyan vastag ingek, mint a hosszúak, tehát ugyanolyan melegek, csak rövidebb a száruk.

Volt főnököm hajlamos volt állandóan rövid ujjú ingben járni. Probléma akkor merült fel, amikor hivatalos fotózások alkalmával, utólag retusálni kellett a fotóit, hogy „hosszú ujjú ing” villanjon ki zakójának ujja alól.

Érdemes nem csak a nyakkendő színét párosítani az inggel, de a mintákat is. Találkoztam olyan esettel is, amikor az apró elefántos nyakkendőt kellett retusáltatnom, hogy vállalható legyen a publikálandó fotó. Előfordult az is, hogy a kockás nyakkendőt lecseréltettem, mert úgy nézett ki, mint egy piszkozat kockás füzet a csíkos ing mellett.

Bármilyen okból kifolyólag előfordulhat, hogy az ember hízik vagy fogy, de ha lehet, erre ne hívjuk fel mások figyelmét! Bármelyik eset is forduljon elő, ne tartogassuk tovább kedvenc ingünket, nadrágunkat, öltönyünket. Fölöslegesen tesszük ki magunkat nevetség vagy pletyka tárgyává.

Fekete ing? Soha! Csak a gengszter filmekben.

Csokornyakkendő vagy sima nyakkendő?

Egyértelmű, ha a meghívón „dress code: black tie” vagy „dress code: white tie” szerepel, akkor csokornyakkendőt hordunk. Hétköznapi viseletben nem elterjedt, bár szoktam javasolni, hogy nagy pocakú urak inkább csokornyakkendőt viseljenek, mivel a sima nyakkendő vagy nem elég hosszú, hogy megkötés után nem ér le az övig (mert ugye a nyakkendő vége érinti a nadrág övét vagy gombját!), vagy a pocak miatt felkunkorodik. Viccesen néz ki.

Mellényt nem jellemző, hogy viselnek az urak, ha mégis, akkor azt csakis zakóval illik. Ha leveszi a zakót, akkor le kell venni a mellényt is. Amolyan Fábrysan nem illik mellényt zakó nélkül hordani. Amúgy egyáltalán nem kötelező. Viszont nagyon elegáns, ha például a mellényben zsebórát hord az úriember.

Hogyan gomboljuk be a zakót? Gyakori hiba. Érdemes rá odafigyelni. Nem így:

Íme a szabály:

Egy gombos zakó esetén begomboljuk, ha állunk vagy megyünk. Ülőhelyzetben mindig ki kell gombolni. Két gombos esetén csak a felső gombot gomboljuk be, és ez így is marad, amíg le nem ülünk. Amikor újra felállunk, azonnal begomboljuk. Három gombos esetén csak a középsőt kell begombolni. Két soros gombok esetében is ugyanezen szabályok érvényesek.

A mandzsettagomb nagyon elegáns. Nekem az egyik favoritom. Akkor érdemes csak viselni, ha nyakkendőt is kötünk az ingre.

Hasonlóan az óra is nagyon elegáns. Állandó kiegészítője az igényes férfinak, de csakis a bőrszíjas óra (lehetőleg fekete, vagy sötét barna) jöhet számításba. A Rolex-nek bár igen jó a marketingje, azért nem kell bedőlni neki. Vannak ennél sokkal drágábbak is, de lényegesen olcsóbbak is lehetnek elegánsak. Természetesen egy eredményes üzlet megkötésének nem feltétlenül záloga, hogy a sikeres üzletember Patek Philippe órában rohangáljon egész nap, de tény, hogy a karóra viselése alapfelszereltsége az igényes férfinak. Egy magyar üzletember mesélte, hogy panamai ügyfeleivel való találkozások alkalmával különösen figyel arra, hogy az este hordott óra ne egyezzen a nappal viseletes órával. Egyes körökben az óra árának csak a csillagos ég szabhat határt, mivel ugyanolyan fontos, mint hölgyeknél az ékszer. Nem ugyanazt hordják a munkahelyen, tárgyalások alkalmával vagy az utcán, mint amit egy esti vacsorához vagy estélyi ruhához.

Divat és trend:

Legegyszerűbben úgy fogalmaznék, hogy nem feltétlenül érdemes követni. Műsorvezetőket szoktak úgy felöltöztetni, hogy legszívesebben fejjel a falnak mennék. A farmer és szatén zakó, vagy az öltöny és Converse cipő, vagy éppen a póló és zakó párosítása számomra elfogadhatatlan az üzleti életben, de szerintem vagyunk ezzel így egy páran.

Ennél többet és bővebben Kóczián Péter, PR tanácsadó tud mesélni:

http://koczianvasarol.blog.hu/2014/11/26/dzsekit_ne_viseljunk_nyilvanos_szereples_alkalmaval_es_mas_tanulsagok

http://koczianvasarol.blog.hu/2014/11/18/ezt_most_miert_471

http://koczianvasarol.blog.hu/2014/06/14/stilustalanul_oltoztettek_fel_a_viva_comet_musorvezetojet

Sikerült megint megsérteni a királyi protokollt. A kulturális különbségek és viselkedéskultúra azt eredményezi, hogy ami az egyik embernek természetes, az a másiknak főben járó bűn. „A királynő protokollja” c. cikkben már érintőlegesen beszéltem a monarchia protokolláris szabályairól. Feltételezem, LeBron James-t nem világosították fel előzetesen arról, hogy ne karolja át Ő királyi felségét Katalin, Cambridge hercegnéjét, még egy fénykép erejéig sem. Gondolom, a királyi protokollfőnököt a víz is kiverte.

King James, Ő királyi felsége Vilmos herceggel és Ő királyi felsége Katalin hercegnével néhány héttel ezelőtt találkozott a Cleveland Cavaliers és Brooklyn Nets NBA kosárlabda meccset követően. Mindezt persze lehet tovább tetőzni, ugyanis sikerült kellően lezserül öltöznie. Értem én, hogy szponzorok, meg kosármez, meg ilyenek, no de azért mégiscsak a leendő angol királyról és királynéról beszélünk. Az ajándék egyébként kedves gesztus volt. Ő királyi felsége György herceg egy kis Cleveland mezt kapott 1-es számmal és „George” felirattal, szülei pedig egy „Cambridge” feliratút a 7. számmal. A történet még nem ért itt véget.

New York-ban egy harlemi otthonban járt Ő királyi felsége Katalin hercegné, ahol ajándékokat csomagolt hátrányos helyzetű kisgyerekek számára. Ilyenkor, aki csak a közelébe kerül, szíve vágya, hogy két szót válthasson vele. Hasonló egyedülálló lehetőségnek gondolta egy amerikai hölgy is az alkalmat, amikor is a „Keep wrapping” („Folytassa a csomagolást!”) mondat hagyta el a száját… A hercegné reakciója:

www.protocolinternational.eu

Ezt a témát nem tudom megunni. Sajnos Magyarország kellő mennyiségű példát szolgáltat arra, hogy írni is tudjak róla.

Nem kell a vexillológia tudorának lenni ahhoz, hogy tudatában legyünk annak: egy ország, egy nemzet szimbólumát, a zászlót, illik becsben tartani, tisztelettel bánni vele. Ha ránézünk egy emberre, talán a kontinenst, ahonnan érkezett, még be tudjuk azonosítani, de nem biztos, hogy meg tudjuk mondani, melyik országból származik. Azonban, ha ránézünk egy ország zászlójára, azonnal nyilvánvalóvá válik, honnan „származik”. Csak utána jut eszünkbe a fővárosa, népe és talán egy-két adat is róla. Így hát, tessék tisztelni ezt a nemzeti szimbólumot, amely minden népnek nagyon fontos. Például nem illik ráírni a zászlóra:

Nem is tudom meghatározni, hogy milyen zászlóról van szó, mert nincs olyan ország, amely lobogójának színei a képen látható módon rendeződnek el; ráadásul a neon zöld színt sem alkalmazzák nemzeti szimbólumok esetében. Feltételezem, olasz akar lenni, mivel egy olasz étterem használja dekorációként, de akkor annak függőleges tartásban így kellene kinéznie:

A tavaly május elsejei hétvégét a Balatonon töltöttük. Az még rendben van, hogy egy balatoni étterem nem tart nyitva a még májusban is tartó téli időszakban, de ennek a szakadt zászló-foszlánynak háborús övezeti hangulata van.

Dekorálás zászlóval? Ez biztosan valami vicc.

 Magyar címer "O" betű helyett:

Katy Perry ruhája viszont kritikán aluli, hab a tortán, hogy még tiszteleg is. Brávó! Fiatalok bálványa, és még törvényt is sért, mert azt még nem is említettem, hogy az Amerikai Egyesült Államok szövetségi törvényének § 8. (d) bekezdése kimondja, hogy az Amerikai Egyesült Államok zászlaját nem lehet ruházatként, ágyneműként vagy függönyként használni.

Végezetül pedig egy kis humoros videó a zászlókról:

 www.protocolinternational.eu

Carolina Herrera, amerikai-venezuelai divattervező fogalmazott úgy, hogy: „A tanultság a legfőbb öltözék az élet ünnepléséhez” („La educación es el principal vestido para la fiesta de la vida”). Igaz! De ez csak azután mutatkozik meg, hogy az ember beszélgetni kezd valakivel. Tetszik vagy sem, a nonverbális kommunikáció szerves része a megjelenés, amiről az első benyomás már azelőtt megszületik, hogy megszólaltunk volna és intelligenciánkról tettünk volna tanubizonyságot.

Nicolas Sarkozy volt francia köztársasági elnök és felesége Carla Bruni-Sarkozy 2009. június 22-én állami vacsorára invitálták Őfelsége Hamad Bin Khalifa Al Thani katari sejket és második feleségét, Sheika Muza Bint Nasser Al Misnad asszonyt. Bár a gálavacsora az Élysée Palotában, Párizsban került megrendezésre, mégis vitát keltett Bruni asszony öltözéke, mivel mindkét díszvendég az iszlám híve. A csupasz mellkason ugyan kiválóan mutatott a Bulgari gyémánt nyakék, a katari sejket pedig igen liberális felfogásúnak tartják, mégis, illett volna tekintettel lenni a katari viselkedéskultúrára és szokásokra. Persze az is lehet, hogy ebben a ruhaválasztásban volt némi szándékosság, hiszen a díszvacsorát megelőzően éppen Sarkozy ex-elnök volt az, aki bírálta a burka használatát Franciaországban. Katarban viszont az a szokás, hogy a hölgyek fejkendőt hordanak, ha kimennek az utcára.

Néhány héttel ezelőtt a párom és én hivatalosak voltunk egy rendezvényre, ahol a meghívóra az alábbi „dress code”-ot írták: preferably black tie. Ezzel csak az volt az egyetlen probléma, hogy így a meghívottak szabadon eldönthették, hogy black tie vagy formal öltözéket viseljenek. Így esett, hogy az est házigazdája csokornyakkendőben, a díszvendége pedig nyakkendőben jelentek meg. Jómagam koktélruhát vettem fel, de vittem egy táskában az estélyi ruhámat, biztos, ami biztos, ne én lógjak ki a sorból. A vége az lett, hogy az est folyamán megejtett „small talk”-ok során vagy alul, vagy túl voltam öltözve.

Tyra Banks neves szupermodell mondta, hogy: „Szeretem azt az önbizalmat, amit a smink ad nekem”. Van benne valami. Az escentual.com 2013-ban felmérést készített brit felsővezetők körében, akiket arról kérdeztek: számukra mennyire fontos a hölgy kollegák smink viselése. Az eredmény? A brit felsővezetők több mint kétharmada (!) szerint nem valószínű, hogy alkalmazna olyan hölgyet, aki az állásinterjún smink nélkül jelenik meg. Főleg, ha a megpályázott állás sales vagy olyan terület, ahol az illető közvetlen kapcsolatba kerül az ügyfelekkel. Az ügyfélszolgálati, a marketing, a HR, a PR, a sales, a front office munkatársak napi szinten és személyes kontaktusban vannak az ügyfelekkel. Ők mindannyian a cég arculatát képviselik, tehát megjelenésükkel – beleértve az image, az udvariasság, a kézfogás, a bemutatkozás, a megszólítás – az adott vállalatot reprezentálják. Mindezt persze alig néhány percen belül.

Diana walesi hercegnő kapcsán merült fel többször a kérdés, hogy hölgyek hivatalos viseletekor feltétlen szükséges-e harisnyát viselni, legyen az akár testszínű, akár fekete (ugye más szín nem fordul meg az üzletasszonyok fejében?). Mivel ez a kérdés nagyjából egyetlen évszakra vonatkozik, így a valódi kérdés az, hogy milyen cipőt vesz fel mellé a hölgy. Az még belefér, ha a cipő hátul nyitott és harisnyával viselik, de az elől nyitott cipő (csakis maximum egy vagy két lábujj látszik ki!) viselésekor számomra elképzelhetetlen a harisnyaviselet. Persze mindehhez adott a (majdnem) tökéletes láb, vagyis nincs rajta szőrszál, seb, sebhely, kék-zöld folt és bármi egyéb.